Imádom élvezni az életet és megélni a pillanatokat. Ahogy tavaszodik, érezhetően többet kalandozik el a figyelmem a kiülős helyek listáján, vagy a “hol a legizgalmasabb a rosé fröccs” témán. Jönnek a barátok, a grill partyk, a nyaralások, a kirándulások, és még sorolhatnám. Rengeteg olyan dolog, amiért az őszi, téli időszakban keményen megdolgoztunk, hogy ezt a részét az évenk igazán kiélvezhessük. Ez azonban kétélű fegyvernek bizonyult az én esetmben.

Amíg alkalmazott voltam, addig ez a kérdés a legkevésbé sem érdekelt.

Egyetlen dolog foglalkoztatott: mikor jár már le a munkaidő, mert utána végre élvezhetem a jóidőt és a szabadságot.

Persze egész nap morogtam magamban, hogy miért kell nekem a 30 fokban, amikor mindenki jól érzi magát, utazik és élvezi az életet, bent ülni az irodában?! Nagyon igazságtalannak éreztem. Nem véletlenül indítottam el a munkám mellett a vállalkozásom. Bár az elején eszembe sem jutott, hogy egyszer majd ez lesz a főállásom és én leszek a saját magam főnöke. Valahogy nem vonzott a gondolat egészen addig, amíg már lett valódi választási lehetőségem. 

 A tavalyi év volt az első, hogy valóban szabadon dönthettem el, azt, hogy mikor dolgozom és honnan. Nem volt könnyű. Annyira gyorsan jött a szabadság, és gondolhatjátok, hogy milyen érzés lehetett. Mint amikor egy kalitkába zárt madarat hirtelen kiengednek…

Mindent (is) akartam, lehetőleg azonnal és egyszerre. Óriási kihívást okozott, hogy mindezek mellett a munkámra is figyeljek. 

10 éve voltam már alkalmazott, és a napi rutinom egy pillanat alatt borult fel. Nem tudtam fókuszálni, ami a bevételeken is meglátszott. Kellett egy rendszer. Egy új napi rutin, amivel a nyári programokról sem kell lemondanom, de a hatékonyság, és a folyamatosság is megmarad az üzletben. Nem engedhettem meg magamnak, hogy a programok, az eredmények rovására menjenek, ugyanakkor a szabadság érzését is meg akartam hagyni magamnak, amiért előtte 2,5 évig dolgoztam.

Íme az a 7 ötlet, amik nálam beválltak, hogy a munka is menjen, és a nyarat is élvezni tudjam. 

1. ötlet: Akkor dolgozz, amikor igazán aktív vagy. 

Mindig is reggeli típus voltam. Nem okozott nehézséget a koránkelés, vagy a hajnali edzés. A vállalkozóvá válásom elején ez csúszott meg elsőként. Élveztem az ágyban való olvasást, kávézást, majd azt vettem észre, hogy 8 óra van, és én még csak akkor kelek ki az ágyból. Totál elcsúszott az egész napom, kiestem a fókuszból, tettem-vettem otthon, majd jött a 11 óra és az ebéd, ami még jobban lefárasztott, és ott ültem délután 4-kor a kanapén, hogy akkor ideje elkezdeni dolgozni. Természetesen akkor már cseppet sem voltam hatékony, úgyhogy ez volt az első dolog, amit megváltoztattam a napjaimban.Beállítottam az ébresztőt 6-ra, és nem maradtam az ágyban. Ahogy felkeltem, azonnal elkezdtem észhez térni, és máris más volt a hangulata az egész napnak. 8-ra már bőven a gép elé kerültem, ahol a leghatékonyabb időszakban el is végeztem a munka nagy részét, jelentősen kevesebb idő alatt. És lássuk be, imádtam, hogy enyém az egész délután, és élvezhetem a jóidőt vagy a programokat.

2. ötlet: Kezd a legrosszabbal.

Biztos vagyok benne, hogy a te vállakozásodban is van olyan munkafolyamat, amit utálsz. Nálam is volt. Rendszerint halogattam, tologattam magam előtt és próbáltam ésszerű kifogást találni, hogy ma miért nem fér bele az időmbe. Aztán egy könyv elolvasása után (John C. Maxwell - A benned rejlő lehetőségek) meghoztam a döntést, és tudatosan a legrosszabb feladattal kezdtem reggel, amikor a leghatékonyabbnak bizonyultam. 

Elképesztő büszkeség volt, amikor végeztem vele, mert egyáltalán elvégeztem, illetve hatalmas felszabadulás is, mert túl voltam rajta.

3. ötlet: Dolgozz külső helyszínen.

Már a bejegyzés elején is leírtam, hogy tavsztól, valahogy vonzzák a szemem a “legjobb kiülős helyek” témájú cikkek. Így sokszor alkalmaztam azt, hogy reggel összepakoltam a cuccom, és elmentem egy szabadtéri helyre dolgozni. A külső helyszínen a figyelmem is fókuszáltabb volt mint otthon, és rendkívül inspiráló, egy-egy kávézó terasza a kreatív munkára. Utána pedig nem kell messzire menni a jutalomért sem, hiszen ebédelhetsz a városban, vagy megehetsz egy sütit.Ha nyugalomra vágysz, vagy egyszerűen csak elvonulnál alkotni, akkor menj fel a hegyekbe, vagy keress egy eldugott parkot. Ha lehetőséged van akkor menj ki egy folyó, vagy egy tó partjára. Nálam nagyon bevállt. Valamiért a viznek és a folyó sodrásának van egy különös, megnyugtató energiája. 

4. ötlet: Vedd le az értesítéseket a telefonról amikor nem dolgozol.

A legnehezebb dolog az alkalmazotti létből kiszakadva az volt, hogy ne mindig dolgozzak, hanem ugyan úgy legyen meg a rendszerem, mint korábban. Mivel én online dolgozom, így a telefonomra folyamatosan érkeznek az emailek, és az üzenetek a csapatomból. Eleinte, az alkalmazotti státuszom mellett, természetes volt, hogy hétvégén is dolgoztam teljes gőzzel, hiszen hétköznap korlátozottan voltam elérhető. Valahol be kellett hozni a lemaradást. Az egyensúlyt azonban vállakozóként még inkább elveszítettem. Állandóan a kezemben volt a telefon, így sem a munkában nem voltam hatékony, nyáron pedig rendkívül frusztrált voltam, hogy a kikapcsolódás alatt sem tudtam elengedni magam. Tudatos döntést hoztam, és azóta, amint végzek a munkámmal, leveszem az összes értestíést a telefonomról. Így a pihenéssel, kikapcsolódással töltött idő is jóval hasznosabb.

+1 extra ötlet: Csinálj telefonmentes napot, vagy csak néhány órát. 

Ahogy fentebb írtam, amikor vállalkozó lettem 100%-ban, akkor teljesen elvesztem a telefonomban. A férjem ezt szóvá is tette, és kitalálta, hogy csináljunk teljesen telefonmentes, közös időt. Bementünk a városba, a telefonokat pedig otthon hagytuk. Sétáltunk, kávéztunk, ebédeltünk, és rendkívül sokszor konstatáltuk, hogy a telefon után akartunk nyúlni. Nem is azért, hogy megnézzük mi van a Facebookon, hanem azért, hogy készítsünk egy képet, vagy megnézzük, hogyan megyünk el a-ból B-be. Nagyon izgalmas, hogy milyen újra, teljes mértékben kiszakadni az online világból. 

5. ötlet: Csinálj valamit akkor is, amikor nyaralsz.

Ez volt a legnehezebb. Az első évben, az első nyaraláskor úgy éreztem, hogy megérdemlek egy teljes hetet munka nélkül. Természetesen voltak elintéznivalók, de aktív munka nem. Véget ért a nyaralás, és jött a hétfő. Azt hittem végem lesz, annyira nem volt kedvem hozzákezdeni, nekilátni. Újra visszarázódni a “normális” kerékvágásba, amikor ott a mosás, és a pakolás a nyaralás után, és már egész jól megszoktam, hogy 6 helyett 8-ig aludtam. Finoman fogalmazva sem volt túl jó élmény. Így a második nyaraláson már okosabb voltam. Úgy döntöttem, hogy amíg a család alszik, addig én nem esek ki a rutinomból, és ugyan úgy ébredek, ahogy a normál hétköznapokban szoktam. Mikor mindenki észhez tért 10-kor, addigra én már készen volltam a napi feladatokkal. Nem éreztem megterhelőnek, sőtt. Sokkal gyorsabb, sokkal kreatívabb voltam egy új helyszínen, egy új környezteben, mintha itthon lettem volna. 

6. ötlet: Dolgozz előre.

Nyáron elkerülhetetlen számomra egy-egy olyan este, amikor a baráti társaság összegyűlik, grillezünk, beszélgetünk, és ilyenkor előfordul az is, hogy egynél több rosé fröccsöt iszom. Igyekszen nagyon odafigyelni a mértékletességre, és arra, hogy folyamatosan hidtralájam magam, de másnap jelentősen enerváltabb vagyok a késői ébrenlét, az elfogyasztott ételek, és italok miatt.
Azt a taktikát használtam erre, hogy az előre látható események előtt többet tettem, mint ami szükséges lett volna, és előre dolgoztam. Így a baráti este utáni napra, csak a legszükségesebb elintéznivalók maradtak. Nem volt kihívás a pihenés, nem volt rossz érzés, hogy aznap nem vagyok olyan aktív a munkába, és a baráti estét is a legnagyobb nyugalomban tudtam élvezni. 
 

1 éve és 2 hónapja vagyok a saját magam főnöke, és a legnagyobb kihívást mindig a napi rutin betartása okozta számomra. Dolgoztam egy elképzelt állapotért, amit én szabadságnak hívtam, de nem találtam az egyensúlyt a munka és a kikapcsolódás közt. Vagy szabadság volt vagy munka volt. A két véglet jelent meg az életemben, ami folyamatos frusztrációt okozott.

Alkalmazotti létben szocializálódtam, így számomra a “bemenni valahová dolgozni” fogalom az életem szerves része volt. Ez adta a napnak a keretet és a hatékonyságot. Nem volt könnyű új rendszert adni a napomnak, és nem mondom, hogy minden áldott nap, a tökéletes rutin szerint dolgozom. De törekszem arra, hogy így legyen, valamint az ötletek mentén van már egy elképzelés, és terv arra, hogy mihez kell igazodnom. 

Ha több ötletre, infóra van szükséged, akkor várlak a Facebook oldalamon.

https://www.facebook.com/hartaiclaudia